Tudtad, hogy a rendszeres testmozgás nem csak a testünket, hanem a lelkünket is gyógyítja? A sport nem csak az izmokat erősíti, hanem egy hatékony fegyver a depresszió megelőzésében és kezelésében is. De vajon hogyan és milyen mértékben segíthet a rendszeres fizikai aktivitás a mentális állapot javításában?
A mentális jóllét az egyén képessége a benne rejlő lehetőségek kibontakoztatására, a produktív és kreatív működésre, az erős és pozitív kapcsolatok kiépítésére, és a közösségben való részvételre. Olyan életterületeket is magába foglal, mint az elégedettség, az optimizmus és az önbecsülés érzése. Mentális jóllétünk fokozásának és mentális egészségünk védelmének egyik leghatásosabb módja a testmozgás.
A fizikai aktivitás bizonyítottan pozitív hatást gyakorol a mentális egészségre. A rendszeres testmozgásban való részvétel nem csupán a test egészségi állapotát javítja, hanem növelheti az önbecsülést, csökkentheti a stresszt és a szorongást, hozzájárulhat a mentális problémák megelőzéséhez, illetve javíthatja a mentális problémákkal élők életminőségét.
Mozgás a Stressz Ellen
Az orvoslátogatások nagy része stresszel összefüggő betegségek miatt történik. A sport segít a stressz kezelésében, így segít a fizikai tünetek megjelenésének megelőzésében. Testmozgás hatására a szervezet endorfint szabadít fel, melyek olyan vegyi anyagok az agyban, amik fájdalomcsillapító és stresszcsökkentő hatásokkal bírnak. Ezen felül csökkenti a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szintjét.
Tanulmányok bizonyítják, hogy napi 20-30 perc testmozgás nyugodtabbá teszi az embereket, ez az állapot pedig a testmozgás után több órával is fennáll.
Hogyan javítja a hangulatot?
A sport összetett testmozgás, ami arra készteti az embert, hogy az adott feladatra koncentráljon. Ez segít félretenni a gondokat addig, amíg az elme megnyugszik és kitisztul, így pedig könnyebb látni a lehetséges megoldásokat is. Egy tanulmányban arra kérték az embereket, hogy értékeljék a hangulatukat mozgással töltött (például séta) és statikus tevékenység (olvasás) után. Az eredmények alapján az emberek éberebbnek, nyugodtabbnak és elégedettebbnek érezték magukat a fizikai aktivitás után.
Hogyan növelheti a sport az önbecsülést?
A fizikai aktivitás pozitív hatással van az önbecsülésünkre, mely a mentális jóllét egyik fontos mutatója. A magasabb önbecsüléssel rendelkező emberek könnyebben megbirkóznak a stressz negatív hatásaival és javítja a másokkal való társas kapcsolatokat is.
Tiszta elme, éles fókusz:
A rendszeres testmozgás segít megőrizni a kulcsfontosságú mentális készségeinket az életkor előrehaladtával. Ez magában foglalja a gyors gondolkodást, a tanulási képességet és az ítéletalkotást. A kutatások szerint az aerob és izomerősítő tevékenységek kombinációja különösen hasznos.
A heti három-öt alkalommal végzett, legalább 30 percig tartó ilyen jellegű mozgás biztosíthatja ezeket a mentális egészségre gyakorolt előnyöket, amelyek az életkor előrehaladtával is megmaradnak.
Sporttal az álomszép éjszakákért
A sport javítja az alvásminőséget. A rendszeres testmozgást végző személyek könnyebben alszanak el, és mélyebb az álmuk, a jobb alvás pedig javíthatja a másnapi mentális teljesítőképességünket és a hangulatot. Fontos azonban, hogy ne végezzünk megterhelő testmozgást a késői órákban. A lefekvés előtti néhány órán belüli sport aktivizálja a testet, így nehezebbé válhat az elalvás.
Mozgás a depresszió megelőzésére
A rendszeres testmozgás hosszú távon is jótékony hatást gyakorol a mentális egészségre. A fizikai aktivitás hatásos a depresszió kezelésében, alkalmazható önálló kezelésként, a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként és/vagy a pszichoterápia részeként. Tanulmányok szerint akár már rövid ideig történő testmozgás is csökkenti a depresszió tüneteit és mérsékli a visszaesés kockázatát.
Amennyiben hozzáértő szakpszichológust keresel, látogass el a Kezdőlapunkra és jelentkezz be a ‘Kapcsolatfelvétel’ menüponton keresztül!
A Lélekművek csapata
Felhasznált források:
Morgan, A., Parker, A., G., Alvarez-Jimenez, M., Jorm, A. (2013). Exercise and Mental Health: An Exercise and Sports Science Australia Commissioned Review. Journal of Exercise Physiology Online 16(4):64-73
Rimer J, Dwan K, Lawlor DA, Greig CA, McMurdo M, Morley W, et al. Exercise for depression. Cochrane Database Syst Rev. 2012(7):CD004366.
Rosenbaum S, Tiedemann A, Sherrington C, Curtis J, Ward PB. Physical activity interventions for people with mental illness: a systematic review and meta-analysis. J Clin Psychiatry. 2014;75(9):964-74.