A pánikbetegség diagnózisát akkor állítják fel, ha a váratlan pánikrohamok visszatérően megjelennek, és legalább egy hónapon át jelentős mértékű szorongás van jelen újabb rohamtól, vagy a rohamok következményeitől (pl. mit fognak szólni, ha meglátják).
Egy-egy pánikroham tehát bárki életében előfordulhat jelentősebb stressz hatására, visszatérő rohamok és az azoktól való félelem esetén azonban érdemes segítséget kérni.
A rosszullét alatt a leggyakrabban a következő tünetek jelentkezhetnek:
- szívtáji szorító érzés vagy fájdalom
- légszomj, fulladásérzés
- szapora szívverés
- verejtékezés
- remegés vagy reszketés
- szédülés, bizonytalanság
- végtagzsibbadás
- hányinger vagy hasi diszkomfort
- hő-vagy hideghullámok
- halálfélelem vagy a megőrüléstől való félelem
A pánikrohamok közötti időszakban további problémát jelent a rohamok ismétlődésétől való félelem, mely a tünetmentes időszakokban is megnehezíti a pánikzavarral küzdők mindennapjait.
Már számos pánikbetegséggel küzdő páciensnek segítettünk.
Válasszon szakembert:
Alföldi Péter klinikai szakpszichológus
Császár Attila klinikai szakpszichológus
Dr. Kiss Zoltán PhD neurológus, belgyógyász, pszichoterapeuta
Hegedüs Jenifer klinikai szakpszichológus
Hiczó Nikoletta klinikai szakpszichológus
Hrenkó Mariann klinikai szakpszichológus
Kántor Patrícia klinikai szakpszichológus
Kapócs Imre klinikai szakpszichológus
Kulig Barbara klinikai szakpszichológus
Lakatos Júlia klinikai szakpszichológus
Magyar Judit klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
Menkó Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
Metz Krisztián klinikai szakpszichológus jelölt
Schmalcz Katalin klinikai szakpszichológus
Szily Dorottya klinikai szakpszichológus j.
Szomolnoky Tímea klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
Tiringer Melinda klinikai szakpszichológus
