A bőr a lélek tükre?

A bőr pszichés vetülete

A bőr pszichológiai jelentőségéről már Sigmund Freud is írt: szerinte a bőr elsősorban erogén zóna. A pszichoanalitikusok egyetértenek abban, hogy a bőrnek fontos szerepe van a kora gyermekkori kapcsolati minták alakulásában, hiszen a szülők azon keresztül tartanak kapcsolatot a csecsemővel. Ebből adódóan a bőrbetegségeket a csecsemőkori elhanyagoltságból eredeztetik, és összefüggésbe hozzák a hiperszenzitív személyiséggel, illetve a kötődési problémákkal. Csecsemőkorban a bőr nemcsak a kapcsolódás, a kommunikáció szerve, hanem az érzékelés terén is kitüntetett fontosságú. A csecsemő többek között taktilis (azaz tapintásos) ingerek révén tanulja meg, hogy ő az anyjától különálló egyén. A bőr így tehát a határfunkciójából következően a személyiségfejlődésben, a testhatárok és az énkép kialakulásában is nagy jelentőséggel bír. Fontos a bőr védőfunkciója is; összetartja a szerveket, és védi őket a környezetből érkező káros hatásoktól. Bőrünk nemcsak elhatárol, hanem közel is hoz másokhoz. Rajta keresztül realizálódik a gyengédség, szexualitás és más testi kontaktusok.

Pszichodermatológia: két tudományterület találkozása

Számos bőrgyógyászati betegség kialakulásában, kiújulásában, a tünetek súlyosbodásában biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatása játszik közre. A bőrbetegségek pszichés vonatkozásaival, illetve a pszichiátriai kórképek bőrt, hajat érintő tüneteivel a pszichodermatológia fiatal tudományága foglalkozik.

A pszichodermatológusok három megközelítésben foglalkoznak a bőrgyógyászati és pszichiátriai zavarok kapcsolatával. Egyrészt léteznek bőrbetegségek, melyek stresszreaktívak, azaz stresszhatásra „belobbanhatnak” (pl. az atopiás dermatitis). Ez azzal magyarázható, hogy a stressz számos immunfunkcióra hatva csökkenti a bőr védekezőképességét, így közvetlenül hatással van a bőr állapotára. Másrészt a pszichodermatológia tárgykörébe esnek azon pszichiátriai kórképek, melyeknek bőrt, illetve hajat érintő tünetei lehetnek. Ilyen többek között a trichotillománia, ami a haj, vagy más testszőrzet kényszeres tépkedését, olykor lenyelését jelenti. Harmadrészt pedig ide tartoznak a bőrbetegségekkel olykor együtt járó mentális zavarok, mint a depresszió, kényszerbetegség, szociális fóbia, alvászavarok, poszttraumás stresszzavar, testdiszmorfiás zavar stb.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a bőrgyógyászaton megfordulók többsége egyben pszichiátriai beteg is, viszont érdemes szem előtt tartani, hogy krónikus, különösen a jól látható, illetve a fájdalmat, viszketést okozó kórképek bizonyos mértékben hatással lehetnek az egyén pszichológiai jóllétére. A hosszan fennálló látványos bőrproblémák befolyásolhatják a társas kapcsolatokat, a szexuális életet, a pályaválasztást, a szabadidős tevékenységekbe való bevonódást. Bőrbetegséggel küzdő gyerekek gyakran válnak bullying áldozatává. A bőrgyógyászati problémák gyakran a testképre is hatással vannak. Már maga a betegség, illetve a kezelés által a bőr nedvességtartalmában, tapintásában, textúrájában, kinézetében okozott változások is módosíthatják a testképet. A bőrtünetek, a bőr kinézetének változása pszichológiai folyamatokon (mint pl. stressz, önértékelés csökkenése, szorongás, depresszió, szégyenérzet) keresztül is alakíthatja a testképet. Társas hatások által, másoktól kapott reális vagy képzelt reakciók révén is változhat a testkép. Egy Implicit Asszociációs Teszttel végzett kísérletben azt találták, hogy sokakban negatív attitűdök, vagy legalábbis automatikus negatív sztereotípiák aktiválódnak bőrtünetek láttán.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a jól megválasztott, személyre szabott pszichoterápia nem csupán a krónikus bőrbetegséggel járó negatív hatások csökkentésében, hanem magában a bőrtünetekben is mérhető változást eredményezhet.

Szerző: Sagmeister Virgínia

Felhasznált szakirodalom:

Grandfield, T., Thompson, A. R., & Turpin, G. (2005). An attitudinal study of responses to a range of dermatological conditions using the Implicit Attitudes Association Test. Journal of Health Psychology, 10, 821–829.

Gupta, M. A., Gupta, A. K. (2013). A practical approach to the assessment of psychosocial and psychiatric comorbidity in the dermatology patient. Clinics in Dermatology, 31, 57–61.

Jafferany, M., & Pastolero, P. (2018). Psychiatric and Psychological Impact of Chronic Skin Disease. The primary care companion for CNS disorders, 20(2).

Poot, F., Sampogna, F., Onnis, L. (2006). Basic knowledge in psychodermatology. Journal of European Academy of dermatology and Venereology, 21, 227-234.

Takács, T., Gácser, M. (2001) Kapcsolati zavarok megjelenése pszichogén bőrtünetekben. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 3, 18-25.

Ulnik, J. C. (2013). Psychological evaluation of the dermatology patient: a psychoanalyst’s perspective. Clinics in Dermatology, 31, 11-17.

Veress K. (1987) Az atopiás dermatitis pszichodinamikája. Magyar Pszichológiai Szemle, 42(5), 384-403.

Jelentkezzen be hozzánk!​

Mi fog történni, ha bejelentkezem?

  • A kapcsolati űrlapon keresztül írhat nekünk
  • Válaszul egy kérdőívet küldünk Önnek, aminek segítségével kiválasztjuk az Önnek legmegfelelőbb szakembert.
  • A kérdőív visszaküldése után, néhány órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot, és megadjuk Önnek pszichológusa elérhetőségét.
  • Ha inkább telefonon hívna minket, ezt a +36 30 320 05 97 számon teheti meg hétköznap 9-18h-ig. Ha nem tudjuk felvenni, amint tudjuk visszahívjuk!

Amennyiben 1 munkanapon belül nem válaszolunk, annak kizárólag technikai oka van, ez esetben kérjük, hogy hívjon minket telefonon! 

Scroll to Top