A kognitív viselkedésterápia (CBT) jellemzői

A kognitív viselkedésterápia elméleti alapjait Aaron T. Beck fektette le az 1960-as években. A Beck által felépített strukturált, rövid idejű és jelenorientált pszichoterápiás módszert eredetileg depressziós betegek kezelésében alkalmazták. A módszer alkalmazási köre és a terápiás technikák tárháza ma már egyre szélesebb, azonban a kognitív terápia minden fajtája Beck kognitív modelljén alapul. E kognitív modell szerint az emberek viselkedése és érzelmei függenek az adott események érzékelésétől, így nem maga az esemény határozza meg az érzelmeket, hanem az, ahogy az egyén az adott szituációt konstruálja. Az ezt befolyásoló gondolkodási folyamatokat Beck 3 szinten különítette el: korai maladaptív sémák, diszfunkcionális hiedelmek és negatív automatikus gondolatok. 

Ezen hiedelmek kognitív triádját az egyénnel, a világgal és másokkal, valamint a jövővel kapcsolatos maladaptív sémák alkotják. A korai maladaptív sémák olyan alapvető hiedelmek, amelyek általában a gyermekkorban alakulnak ki és az egyén teljes egészében azonosul velük. 

diszfunkcionális hiedelmek olyan rigid szabályok, amelyek szerint az egyén az életét éli. Ezek a hiedelmek általában irreálisak és maladaptívak, meggátolják az egyént bizonyos cselekedetek véghezvitelében. A negatív automatikus gondolatok olyan gondolatok, amelyek bizonyos szituációkban akaratlanul megjelennek, ezek az automatikus gondolatok általában betegségspecifikusak: depressziós betegek esetén a negatív automatikus gondolatok központi témája általában a negativitás, míg a szorongásos zavarok esetén leggyakrabban a veszély túlértékelése jelenik meg. 

A kognitív terápiák alapja a fenti alapokon nyugvó kognitív modell, amely a terápia során keretet ad a páciens szorongásainak és problémáinak megértéséhez.

A módszer célja 

A kognitív viselkedésterápia célja, hogy a terapeuta olyan technikákra tanítsa meg a pácienst, amelyekkel önállóan is képes tüneteinek csökkentésére. Az ülések során a páciens a saját maga terapeutájává válik, mert olyan technikákat tanul, amelyekkel önállóan is képes a maladaptív viselkedési és kognitív mintázatainak megváltoztatására. A módszer főként olyan betegek számára ideális, akik a tünetek megszüntetésére törekednek, nem pedig a probléma hátterében meghúzódó mélyebb összefüggések megértésére.

A módszer részletes leírása 

A kognitív viselkedésterápia általában 9-12 db, 60-90 perces terápiás ülésből áll. Az ülések során a kliens és a terapeuta együttműködve azonosítják a maladaptív gondolatokat és cselekedeteket, ezeken valóságtesztelést végeznek, majd amennyiben szükséges, felülvizsgálják azokat.  

A 9-12 alkalmas terápiák általában 4 fő komponensből állnak: ezek a pszichoedukáció, az expozíció, a kognitív átstrukturálás és a szorongás menedzsment. 

Az első alkalom során zajlik a pszichoedukáció, amely során a terapeuta informálja a klienst a betegsége jellemző tüneteiről, és arról, hogy ezeket a tüneteket milyen módszerekkel kezelik majd az ülések során. Az edukáció célja a tünetek legitimálása, valamint az, hogy a páciens képes legyen tünetei megfogalmazására és a terápiás cél felállítására. 

Az expozíció során a kliens a terapeuta kíséretével újra, élénken felidézi a számára nehézséget okozó eseményt. Annak érdekében, hogy a felidézés még élethűbb legyen, gyakran arra kérik a pácienst, hogy jelen időben és egyes szám első személyben beszéljen. Az expozíció általában 50 percen át tart és házifeladatokkal egészítik ki. Az expozíció csökkenti a szorongást azzal, hogy az újra felidézés elősegíti a hozzászokást, korrigálja azt a hiedelmet, miszerint a szorongás fennmarad, és növeli önuralom képességét azzal, hogy az egyén képes irányítani az expozíciót.

A kognitív átstrukturálás során a kliens megtanulja a negatív automatikus gondolatok felismerését, a gondolatok értékelését. A terapeutával a negatív automatikus gondolatokat alátámasztó és cáfoló bizonyítékokat gyűjtenek, majd egy olyan alternatív, racionális választ alakítanak ki, amelyet a kliens a negatív automatikus gondolatok megjelenésekor alkalmazhat.

A szorongás menedzsment szakaszában a kliens olyan megküzdési stratégiákat tanul, amelyek segítségével önállóan is képes a szorongás csökkentésére és a félelem leküzdésére azokban az esetekben, amikor szorongás önti el. A szorongás menedzsment során gyakran alkalmazott technikák például a relaxációs módszerek és a belső beszéd.

A módszer főként olyan betegek számára ideális, akik a tünetek megszüntetésére törekednek, nem pedig a probléma hátterében meghúzódó mélyebb összefüggések megértésére. Hatékonyan alkalmazható affektív és szorongásos zavarok kezelésében, illetve egyes személyiségzavarok (elkerülő, kényszeres, dependens, érzelmileg labilis, hisztrionikus, paranoid) terápiájában is.  Emellett hatékonysága bizonyított a gyermek- és serdülőkori problémák kezelésében, mint például szorongás, depresszió, kényszer, agresszivitás és magatartászavarok, tanulási nehézségek stb.

Felhasznált irodalom: 

Beck, A. T. (1993). Cognitive therapy: Past, present, and future. Journal of Consulting and Clinical   Psychology, 61(2), 194–198. https://doi.org/10.1037/0022-006X.61.2.194

Beck, J. S. (2021). Cognitive behavior therapy: Basics and beyond (Third edition). The Guilford Press. 

Blenkiron, P. (1999). Who is suitable for cognitive behavioural therapy? Journal of the Royal Society of Medicine, 92(5), 222–229. https://doi.org/10.1177/014107689909200503

Fenn, K., & Byrne, M. (2013). The key principles of cognitive behavioural therapy. InnovAiT: Education and Inspiration for General Practice, 6(9), 579–585. https://doi.org/10.1177/1755738012471029

Harvey, A. G., Bryant, R. A., & Tarrier, N. (2003). Cognitive behaviour therapy for posttraumatic stress disorder. Clinical Psychology Review, 23(3), 501–522. https://doi.org/10.1016/S0272-7358(03)00035-7

Wright, J. H. (2006). Cognitive Behavior Therapy: Basic Principles and Recent Advances. FOCUS, 4(2), 173–178. https://doi.org/10.1176/foc.4.2.173

Jelentkezzen be hozzánk!​

Mi fog történni, ha bejelentkezem?

  • A kapcsolati űrlapon keresztül írhat nekünk
  • Válaszul egy kérdőívet küldünk Önnek, aminek segítségével kiválasztjuk az Önnek legmegfelelőbb szakembert.
  • A kérdőív visszaküldése után, néhány órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot, és megadjuk Önnek pszichológusa elérhetőségét.
  • Ha inkább telefonon hívna minket, ezt a +36 30 320 05 97 számon teheti meg hétköznap 9-18h-ig. Ha nem tudjuk felvenni, amint tudjuk visszahívjuk!

Amennyiben 1 munkanapon belül nem válaszolunk, annak kizárólag technikai oka van, ez esetben kérjük, hogy hívjon minket telefonon! 

Scroll to Top