Ma már széles körben közismert, sokak számára személyes tapasztalat az, hogy milyen nagy kihívás elé állítanak minket a növekvő mértékben előforduló daganatos megbetegedések, melyek világszerte és hazánkban is a második leggyakoribb halálokot jelentik a szív- és érrendszeri betegségek után.
Mi köze a pszichológiának a daganatos megbetegedésekhez?
Szerencsére az orvostudomány fejlődésével a daganatos betegek túlélési esélyei nőnek. Azonban az orvosi kezelések önmagukban nem mindig elégségesek a gyógyulás folyamán. Mivel a daganatok kialakulásáért 83–87%-ban életmódbeli (helytelen étkezés, mozgáshiány, stresszes életvitel, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, lelki problémák) és környezeti tényezők (rákkeltő anyagoknak való kitettség, sugárzások) felelősek, a helytelen életmód megváltoztatása mind a megelőzés, mind a kezelés szempontjából kulcsfontosságú. A viselkedésváltozás elősegítése mellett egy, az onkopszichológiában jártas szakember a beteg pszichés támogatásában, a megfelelő megküzdési stratégiák fejlesztésében is segíthet. Pszichológus bevonása azért is megfontolandó, mivel a daganatos betegek körében az átlagnál magasabb a mentális problémák, különösen a depresszív és szorongásos tünetek előfordulási gyakorisága, ami nem meglepő, hiszen már maga a diagnózis is óriási pszichés terhet ró a betegre és családjára. A depresszió kezelését nemcsak a pszichés tényezők szempontjából kell komolyan venni, hanem mert közvetve hat a túlélési esélyekre, hiszen a depresszió növelheti az IL-6 és egyéb proinflammátoros citokinek termelődését, ami a gyógyulás ellen hat. A stresszhormonok az egyes immunmutatókra gyakorolt káros hatásaikkal gyorsíthatják a tumor növekedését, növelhetik a metasztázis esélyét, ezért is hasznos valamilyen stresszkezelő módszer (pl. relaxáció, autogén tréning, mindfulness meditáció) elsajátítása.
Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?
Pszichés szempontból az egyik legmegterhelőbb a diagnózis közlése utáni időszak, de az állandó bizonytalanság később is előidézhet krízisállapotot, ami intenzív szorongással, beszűkült figyelemmel, hangulatingadozással járhat. A rák a legtöbb ember számára misztikus jelentést hordoz, sokan még ma is gyógyíthatatlan betegségként gondolnak rá. A „rosszindulatúsága” miatt a daganatos megbetegedés sokszor emocionalizálódik, a beteg bűnhődésként éli meg. A műtétek és más kezelések következtében változik a test integritása, és vele együtt a testséma, az énkép is, sok esetben csökken az autonómia és a kontroll érzése. A daganatos betegek veszteségek sorozatával találják szembe magukat, hiszen egészségükön kívül addigi családi, szociális szerepeiket, teljesítőképességüket, esetleg reményüket, hosszú távú céljaikat is elveszíthetik. Ezen veszteségek elgyászolásában, új szerepek, célok felfedezésében is segíthet egy szakember. A betegség a tünetmentes időszakban is „Damoklész kardjaként” lebeg az érintett feje felett, a félelem a daganat kiújulásától, a kezelésektől és a haláltól sokszor akkora stresszel járnak, amihez a mindennapokban bevált megküzdési módok nem elegendőek. Amennyiben a daganatos betegség annyira előrehaladott állapotban van, hogy gyógyulásra nincs, vagy minimális az esély, a cél a szenvedés csökkentése, az életminőség lehetőségekhez mérten való megőrzése. Terminális állapotú betegeknél a pszichológus a közelgő halál tényével való szembenézésben, a méltóság megőrzésében, az élet összegzésében, az izoláció csökkentésében nyújthat segítséget. A hozzátartozóknak is szükségük lehet pszichés támogatásra, akár a betegséggel járó nehézségek elviseléséhez, akár a búcsúra, a veszteségre való felkészítésben.
Szerző: Sagmeister Virgínia
Felhasznált szakirodalom:
Dégi L Cs. (2010). A daganatos betegségek pszichoszociális elemzése. Kolozsvári Egyetemi Kiadó.
Kiecolt-Glaser, J. K., & Glaser, R. (2002). Depression and immune function: central pathways to morbidity and mortality. Journal of psychosomatic research, 53(4), 873-876.
Kovács, P., Esperger, Z., Horváth, D., Lacsán, K., Patyi, D., Stefanovits, N., … & Horváth, O. (2021). Pszichológiai jelenségek és tünetek, illetve az onkopszichológiai intervenciók lehetőségei a komprehenzív onkológiai ellátás során. Magyar Onkológia, 65, 78-88.
Powell, N. D., Tarr, A. J., Sheridan, J. F. (2013). Psychosocial stress and inflammation in cancer. Brain, Behavior, and Immunity, 30, 41-47.
Tiringer, I. (2007) Pszichológiai szempontok az onkológiai betegek ellátásában. In: Kállai J., Varga J., Oláh A. (Szerk) Egészségpszichológia a gyakorlatban. 383-409. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Tiringer I., Varga J., Molnár E. (2007). Krónikus betegek ellátásának egészségpszichológiája. In: Kállai J., Varga J., Oláh A. (Szerk.) (2007). Egészségpszichológia a gyakorlatban. 305-331. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
von Blanckenburg, P., & Leppin, N. (2018). Psychological interventions in palliative care. Current opinion in psychiatry, 31(5), 389-395.