Hány éves kortól számít valaki idősnek?
Erre a kérdésre különböző válaszokat kaphatunk, attól függően, kit kérdezünk, ugyanis az életkor szerepet játszik az ember észlelésében.
A felmérések azt mutatják, hogy a húszas éveikben járó fiatalok az 50-es korosztályt már idősnek tekintik, az 50 év felettiek túlnyomó többsége viszont nemmel válaszol, amikor megkérdezik, hogy öregnek érzik-e magukat. Arra a kérdésre, hogy szerintük hány éves korukban lesznek öregek, legtöbben a 80-as éveiket adták meg válaszként.
Az idősödést övező sztereotípiák
A várható élettartam a modern társadalomban növekszik, azonban a hozzáállás és a normák csak lassan tartanak lépést, ez pedig különböző sztereotípiák megjelenését okozza a nyugati kultúrában, ahol a fiatalság megőrzése kulcsfontosságú.
Különösen aggasztó, hogy az “idős” szó negatív jelentéssel bír a munkaerő piacon. Az 50 és 60 év felettiekről az a sztereotípia él, hogy már nem tudják felvenni a versenyt fiatalabb kollégáikkal, nehezebben tanulnak, kevésbé alkalmazkodnak.
Az életkor azonban nem a teljesítmény előrejelzője. Az “öreg, vagy idős” nem hasznos szó a képességek meghatározására, mint ahogy más sztereotip címkék sem. Az egyének különbözőképpen idősödnek, ezért a munkáltatóknak és a társadalomnak sem szerencsés az életkor alapján általános érvényű megállapításokat vagy ítéleteket tenniük.
A sztereotípiák Dionigi (2015) szerint meg nem döntött mítoszok, vagy túlzó hiedelmek egy csoportról. A sztereotípiák befolyásolják egy adott csoport tagjairól alkotott képet, mely lehet pozitív, vagy negatív.
Az idősödéssel kapcsolatban, a nyugati kultúrákban számos negatív sztereotípia létezik. Talán mindannyian hallottunk olyan megjegyzéseket, hogy az idős emberek gyengék, feledékenyek, lassabbak, mindig betegek, idősotthonokban élnek, nem tudnak új dolgokat tanulni, vagy nem tudnak önállóan közlekedni.
Kutatások bizonyítják, hogy ezek az elterjedt negatív sztereotípiák hatással vannak az idősebb felnőttek kognitív, szociális és fizikai aktivitására, illetve a betegségekből való felépülésre, végső soron pedig az életük minőségére. Továbbá marginalizált csoportba kerülhetnek, mely tovább súlyosbítja a negatív sztereotípiák problémáját.
A WHO 2016-os, 83.000 személyt bevonó nemzetközi felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 60%-a nem tiszteli az idősöket. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas jövedelemmel rendelkező országokban a legalacsonyabb mértékű az idősebb emberek tisztelete. A negatív megítélés és bánásmód pedig hozzájárul az egészségi állapot romlásához.
Mit tehetnek az idősebb életkorba lépő emberek az egészségük megőrzése érdekében?
Az időskori jóllét nem csupán a betegségek megelőzését jelenti, hanem összefoglalja a fizikai, szellemi és szociális egészséget is.
Kutatások alapján a szociálisan aktívabb idős személyek immunisabbak a negatív életkori sztereotípiák káros hatásaival szemben, így a társas interakciók potenciális stratégiát jelentenek az jóllét növelésében.
Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás is fontos része az egészség megőrzésének, a megoldáshoz pedig számos lehetőségből választhatunk. Táplálkozási szakértők szerint nem szükséges élelmiszercsoportokat kizárni az étrendünkből, a hangsúly inkább a változatosságon, a megfelelő arányokon és mennyiségen van, az egyéni igények, preferenciák, kulturális hagyományok figyelembevételével.
További védőfaktor a rendszeres fizikai aktivitás, mely jelentős preventív szereppel bír a szív- és érrendszeri, illetve a mozgásszervrendszeri betegségek kialakulása ellen, mely a leggyakoribb ok az időskori fizikai és mentális függetlenség elvesztésében. A mozgás a sporton kívül jelenthet mindennapos sétát a szabadban, vagy kertészkedést is. A lényeg, hogy találjunk olyan tevékenységet, mely örömmel tölt el, figyelve testünk jelzéseire.
Felhasznált források:
Arrien, A. (2007). The Second Half of Life: Opening the Eight Gates of Wisdom
Carlson, K. J., Black, D. R., Holley, L. M., & Coster, D. C. (2019). Stereotypes of Older Adults: Development and Evaluation of an Updated Stereotype Content and Strength Survey. The Gerontologist. doi:10.1093/geront/gnz061
Chan, S.C.Y., Au, A.M.L. & Lai, S.M.K. The detrimental impacts of negative age stereotypes on the episodic memory of older adults: does social participation moderate the effects?. BMC Geriatr 20, 452 (2020). https://doi.org/10.1186/s12877-020-01833-z
Dionigi, R. A. (2015). Stereotypes of Aging: Their Effects on the Health of Older Adults. Journal of Geriatrics, 2015, 1–9. doi:10.1155/2015/954027
Kopkáné Plachy Judit (2014). A rendszeres fizikai aktivitás hatása az idős kori függetlenség megőrzésére 60 év fölötti nők esetében: randomizált kontrollált kísérlet. Testnevelési Egyetem Sporttudományok Doktori Iskola.